Image
Image
Image
Image
Image

1. Az orvosi műhibaperek a legnehezebb ügyszakok közé tartoznak, speciális ügyek. Bár többen hirdetik magukról, de kevesen értenek hozzá igazán. Jellemzőek a sikerdíjas megállapodások. Az ügyfél és jogi képviselője évekig sorsközösségben van, ezért nem mindegy hogy kire bízza magát az ember…

2. Az egészségügyi intézmények nem kívánnak peren kívül megegyezni. Csak az egészségügyi szolgáltató perelhető, a felelősségbiztosítója közvetlenül nem. A per nem a legalsó szinten, hanem a törvényszékeken indítható, másodfokú bíróságként az ítélőtáblák járnak el (ahol bevett joggyakorlat uralkodik), az ügyek sok esetben a Kúriára is eljutnak.

3. Az orvosi műhibaperekben ténykérdések, orvosi kérdések és jogkérdések szerepelnek. Az orvosi kérdések vonatkozásában a bíró orvos-szakértők véleményére van utalva („szakértői perek”). A jogi kérdésekre a jogszabályok nem adnak választ, más orvosi műhibaperek ismerete szükséges. Az orvosi műhibaperek területén kvázi precedensjog uralkodik. Több mint ezer korábbi ügyben született több 1000 ítélet ismeretében lehetséges a siker.

4. Az orvosi műhibaperek az orvosi és a jogi terület határán fekszenek, ezért orvosi és a jogi tudásra egyaránt szükség van az eredményes perképviselethez, az egészségügyi szakjogász képzettség további előnyt jelent. A jogi+orvosi végzettség igen ritka, az orvos-jogászok leginkább a kórházakat képviselik, kevesen látnak el jogi képviseletet a károsultak oldalán.

5. Kellő hozzáértés hiányában az orvosi műhibaperek hosszú évekig elhúzódhatnak. Az ügyvédi munka peres képviseletben ölt testet, ahol az orvosi és jogi tudás mellett a megfelelő tárgyalótermi jelenlét és a polgári eljárásjogban való jártasság elengedhetetlen. Az elérhető kártérítés nagyban függ a bíró mérlegelésétől, a bírókat az összegszerűségben is a korábbi hasonló ügyek orientálják.

6. Az orvosi műhibaperek kimenetele sok esetben nüanszokon múlik. A tét nagy, a károsult igazsága, az egészségügy becsülete, évente több mint száz perben több mint 2 milliárd forint.